Kukac úr remek tervet eszelt ki mára.
Kimegy a napra,vesz egy kávét a rövid útra és vásárol egy tekercs wc papírt.
Elege van,hogy október óta szalvétával törli,meg kéztörlőpapírral.Hiába a legtöbb avantgárd feladja: bekapja kukacát a fogaskerék,mert az ember alapvetően kényelmes,mint a béka,ha van egy klassz kis budös,langyos pocsoja,az éppen elég.
Kukac úr két beszélgető nőt figyel az ablakából,és elámul,milyen csodálatos,ahogy hadonászó kezükben a cigaretta sziklarajzokat karcol a délutáni napfénybe.
Kukac úr ma boldog.Cigarettát akar és arra gondol,jó lenne leszoknia.Elvégre halandó.
Kundera mondá a Függönyben: "Mert eleve nyílvánvaló minden: az emberi élet, mint olyan: vereség. Az egyetlen dolog, ami az életnek nevezett elkerülhetetlen vereséggel szemben megmarad nekünk, az, hogy igyekszünk megérteni." Kundera nagy koponya,de itt mit akart ezzel a negatív maszlaggal. Igaz, kint süt én meg nem tudok leszokni. Szerintem az élet egyáltalán nem vereség,annak 1. akinek nem vereség 2. aki nem kívánja megérteni. Kundera nagy koponya, de Kukac úr most komolyan mégegyszer megfontolja, hogy változtasson e szokásain. Wc papír vagy szalvéta, végül is nem mindegy?
Kukac úr a napfénybe: -Az okos citrom savanyúbb...erre figyelj oda.
A Nap meg válaszol:- Hé, Kukac.A kritika az élet spontán élvezetének hiánya az unalom sivatagi függőkertében.
Maradok a szalvétánál, dönti el Kukac és az utcán összefutva Birdki Pirsszel, akivel szomszédok, hirtelen kezetcsókol. Birdki izzadni kezd a paróka alatt:
- Mi az, hogy avantgárd?-kérdezi Kukacot mintegy segélykérően.
- Nem tudom, -mondja Kukac- de á-val írják magyarul.
Erre csak ma jött rá. Hiába : a papírusztekercs!
