Amikor megtelik szönddel a csoba, és átlényegülünk, és átmegyünk innen, oda, és emlékezünk, oh, mily csoda, hogy
megtörtént s mégse lettünk oda, és lázadunk, magunk vagyunk, mindenek ellen, s felnyögünk, úgyis elfelejtem, csak bennem ne visszhangozzon soha, az a szönddel telt végtelen csoba.
- Ulman Kowalsky, Szöndes Csoba, Meg nem történt valóságok,2oo7 - részlet-
Naplótöredékek és Szakadt Gondolatok abszurd kálváriája a Képzelet leolvadt hűtőjében- Avantgárd agymozsár a mindennapok szolgálatában Olvassa Ön is Minden Nap!
Saturday, April 07, 2007
Nem akarok locsolni, de mást se
Húsvéti feladat. A külföldön tartózkodó, tradíciókra fogékony olvasók figyelmébe.
Keressük meg a világhányón a böjt szó igazi jelentését.
Vigyázzunk, mert angol billentyűzetünk van! Most már késő.
bojt : kötött sapka végén vagy ruha szegélyén fityegő, labdácska alakú pamacs, anyaggumócska
A Bárány naplója (részlet)
Április: Az ám, nagyhét van, nem ettem húst hétfő óta, kopog a szemem, a környék összes pizzériáját végigpróbáltam, répát rágok és nyulakról álmodom.
A virágvasárnap utáni nagyhét a szellemi és testi felkészülés, megtisztulás és nyálcsorgató várakozás a húsvét vasárnapi sonkára és tormára. Ennek ellenére a héten, a hús evést leszámítva minden lehetséges bűnt elkövettem. Olyanokat, amiket amúgy is mindig véghezviszek mert gyarló egy állat vagyok, de ezen a héten, mivel önmegtartóztatást és önkontrollt igértem, a bűnök igazán fájnak, mert tudatosultak.
Én folyton tanulok az élettől valamit, ez borzasztó mert elgondolkodtat és befolyásolja az ez után következő cselekedeteimet, szóval megint hiába áhitozom stabil, kiforrott lelki életre, a folytonos belső átalakulás, nem hoz megnyugvást, de összezavarja az addig megtanultakat.
A réparágás jó, a körteevés már filozófikus síkokra terel, s a narancs felbontása magát őskozmoszt szeli apró darabokra.
Nagyszombaton utcai csinnadratta ébreszt. Az ablak alatt eltrappoló mazsorettek és fekete trombitások amerikai pop slágert fújnak a felhők fölé, kisuvickolt réztrombitáikból. A merika a tradíciók terrorja, mindent megtesz, hogy ne emlékezz arra ami ősi, ami eredeti, ami különbözik a műanyag kultúrától.
A művészi portéfilmben pedig csak az festhet félmeztelenül, akinek mellbimbóit ellentétes nemű emberi rajongók nézik, meleg csalódás a filmfesztiválon.
Az ember korlátokat emel maga magának. Ha nem építenénk házakat, nem lenne mit később ledönteni. Ugyanakkor felteszem a bárányi kérdést.
Létezik-e élet, húsvét vasárnap után.
Subscribe to:
Posts (Atom)