hosszas gondolkodás után
egy üveg bor s a hamutál
tavasszal késő délután
a férfikor s egy női sál
Ulman Pelinkovacz- Tavaszi vaszi
Rómeó belépett a húsboltba és megemelte a kalapját. Kitapogatta zsebében a zsírpapírt amit Júloától kapott. A zsírpapíron gyermeteg betűkkel a következő vers állt.: Nem keveredek senkivel, a világ a hasamon táncol, egy pohár, tele whiskey-vel és a fények és a mámor, most itt vagyok, de lehetnék bárhol. Rómeó kívülről fújta a sorokat. A hentes ellenben rá se nézett. Egy félkarnyi hússzelet csontozásával bajlódott. Izzadt és véres volt. Rómeó arra gondolt, mi lyen számok születnének, ha központilag betiltanák új számok komponálását egy kerek évre s a zenészek csak a régebbi számok feldolgozásával foglalkozhatnának. Tökélyre lehet e fejleszteni egy zenemű feldolgozását vagy az átdolgozások száma végtelen. Melyik az a zenemű, melyet mindez idáig a legtöbbször feldolgoztak, mondta félhangosan és szemügyre vette a pult alatti üvegvitrin ízlésesen szétkaszabolt húscsodáit. Mennyi hús! kurjantotta Rómeó. Sosem fogy el, dünnyögte a hentes fel se nézve. Izzadt és véres volt.
