Friday, April 06, 2007

Aki a Hazugok álmát AluSSza

Budspenszer és Terenszhil az autópályán csurogtak a város felé.
Opálos napsütés boronálta az utat, átellenben Manhattan góliátgyufaszálai úgy fénylettek, mint az Alfa Holdbázis egy Tavasz televízióban.
Bud megtúrta a szeméthalmot a kocsi padlóján, kotorászott egy kicsit a rekeszekben, leverte a zaccal rázkódó kávésflakonokat és rálelt a csonkra. Ráfüstölt és szelíden szívogatta a mágikus dekket, lélegzetét visszafolytva koncentrált a sávváltásra.
- Van egy haverom, Tom- kezdte mesélni Budspenszer- Azzal szoktam beszívni a kocsiban. Családos ember, egy munkából ismerem, találkozunk úgy hetente kétszer, felhív, hogy mi van, akarok e szívni egy kicsit, én meg, miért ne. Szóval eljön értem, egy vadiúj Mercedes-e van, beülök, ő meg megkínál fűvel, és elindulunk. Nem megyünk sehova, csak kocsikázunk föl meg le a környéken olyan negyven percig, szívjuk a füvet és annyi. Ő nem sokat beszél, szóval én is csak nézek ki az ablakon, aztán a kanyarok végén, mindig ugyanaz történik, arra hajt, amerre lakik, rámutat egy óriási házra és azt mondja:
- Az a házam. Szép nem?
Én meg bólogatok, hogy bizony Tom, a házad nagyon szép. És soha nem hív be, csak hazafuvaroz és annyi.
A múltkor arról beszélt, hogy valaki lehúzta harmincezer dollárral, szóval venni fog egy pisztolyt és lelövi az ürgét. Részletesen elmesélte, hogyan figyelteti az embert, tudja mikor megy dolgozni, meg mikor ér haza. Tom azt szervezi, hogy a szemközti ház tetején fog várakozni, onnan puffantja majd le.
Én nem igen szoktam beleszólni a dumájába, de aznap, nem álltam meg szó nélkül, nagyon be lehettem állva.
Szóval, azt mondtam Tomnak, ide figyelj, ez nem Szicília, itt nem lehet csak úgy valakit lepuffantani, mert elkapnak és akkor mész a dutyiba. A pénzedet se kapod vissza és még ülnöd is kell, nem is keveset és nem utolsó sorban megöltél egy embert. Megéri ez neked?
Azt mondtam Tomnak, figyelj ide, neked mindened megvan, vásárolj inkább egy repülőjegyet vigyél magaddal egy milliót és utazz egy évig, vagy kettőig. Járd be Európát meg az egész világot, ismerd meg más népek kultúráját, országait, annyi pénzből úgy nyaralhatsz bárhol, mint egy király. És amikor a pénzed elfogyott, szépen gyere haza, és ha még akkor is úgy érzed, hogy le akarod lőni azt az ember, hát egye fene, vegyél egy pisztolyt és lődd agyon.
Terenszhil otthon hagyta a napszemüvegét szóval csak hunyorgott a fakó napfényben:
- El tudom képzelni mit válaszolt az a tuskó- mondta mereven- Kösz a jótanácsot, de inkább lelövöm a ganét és elmegyek két évre utazni, hogy megünnepeljem, ott a házam szép egy ház ugye?
Budspenszer meg nevetett és a szeméttel telt, zörgő járgányával kihajtott az exiten.