A Sültgalamb Váró Klub

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, amit úgy hívtak, Kukakirályság.
Ebben az országban, minden ember olyan pazarlóan élt, hogy észre sem vette, de minden lehetséges javát azonnal a kukába hajította. A szemét meg nőtt, mintha mi sem történt volna. De nem ez volt a legfurcsább ebben az országban. Hanem pedig, hogy volt ebben az országban egy körte alakú nagyváros, ahol mindenki csak a sültgalambot várta. Az ide költöző emberek mást se csináltak, de éveket töltöttek el a szobáikban ülve, azt várva, hogy a sültgalamb végre berepüljön a szájukba. Közben persze össze-össze jártak, kritizálták és imádták ezt a körte alakú várost, és folyton arról diskuráltak, milyen nemsokára itten lesz már az idő a berepülő sültgalambnak.
Addig vártak és diskuráltak, hogy egyre hülyébbek lettek, legtöbbje már azt is elfelejtette, hogy mit is vár valójában, de a Kukakirályság annyi földi jóval fürösztötte gyarló porhüvelyüket, hogy senkinek sem akaródzott elköltöznie. Így hát csak vártak és reménykedtek tovább, és mindenkit lebeszéltek, hogy elköltözzön onnan, mert a sültgalamb már itt jön nem sokára. Csak nagyon keveseknek sikerült a városból és az országból elmenekülnie és végre hazaköltöznie, mert itt mindenkit hülyének néztek aki nem a Sültgalamb Váró Klubbal tartott. A klubtagok száma mégis rohamosan csökken, sokan valamiért nem várnak tovább. Pedig a sültgalamb húsa nagyon finom, ezért meg lehet érteni azokat, akik még mindig várnak, ha ugyan meg nem haltak.