olyan vagyok, mint te. mondta a sötétben. csak én nem gondolkodom. én inkább érzek. az nem olyan kézzelfogható, ezért jobban terjed, mint a hang vagy a fény. megmásítható, nyújtható, szétszedhető. te darabosabb vagy. végzetszerű. olyan, mint egy rügy. a jövőbe mutatsz. én elhatárolódom az időtől. szertefoszlok, akár a savba mártott anyag. a semmiből építkezem és a semmibe tartok. te szilárd kötőanyagot választasz folyton. ragaszkodsz. én gyorsan felejtek. olyan mélyen élem át, hogy soha ne maradhassak a felszínen. te szeretsz kiválasztott pontok között lebegni. utakat jelölni meg. szeretsz választani, dönteni. nálam a továbbjutás mindig ösztönszerű, a pillanat mezejében gázol. akár az ártér, soha nem tudni meddig tart. te szeretsz kezdeni és zárni, sőt méred az időt. én az időtlenségbe veszek, hogy meg se kelljen születnem. így csak vagyok, miközben meg se születek.